Tárolás céljából feltöltött versek. No kritika.THX

 Ember vagyok, vagy vad?Néha én sem tudom.Csak nézem a TV-t, benne tengernyi ember had.Szemem inkább lehunyom.

 Körbe-körbe   Körbe-körbe… a gondolatok ketrecbe zárnak.mind-mind a megoldásra várnak,ám a kitörés még messze,csak utamat ne vesszem… !  Körbe-körbe… az emberek ketrecbe zárnak.eleinte mind sorba állnak,majd ha megkapják ami kell nekik,rögtön…

 Fényben járod táncodleszakadtak már a láncokSebesen pördülsz tovaVeled vágtat a táltosok lova.

 Mindig, mindig, mindenholmegmondják, hogy hogy van jól.Mindig, mindig mindenhol keret:korlátok közé szorítják az embereket.Mindig, mindig , mindenhol ezek a falak,áttörhetetlen makacs alak.lehet rám égetve bélyeg,Lelkembe nem hatol be a méreg.Mindig, mindig, mindenhol…

 Arc a tükörben, engem nézszeme mosolyog, néma ajkairól csurog a méz:Engem néz… érzem tekintetét.felé nyúlok, jöjj(!) intenék…de kezem ellöki, arcán szomorúság,vagy inkább bosszúság(?)

 Csillagtánc   Együtt járjuk táncunk az égen.Gyönyörű vagy fekete ruhádban, melyen apró csillagok fényei égnek.Átsiklunk a csillagok között.körülöttünk rengeteg kis angyal köröz,de én csak téged látlak, halak, érezlek,most és mindörökké csak érted…

 ülök Szobámban s nézek ki az ablakon. Hiszem hogy ott kint én vagyok,és maga a Kint is én vagyok.űzöm a napot, s a holnapot, s elfelejtem hogy a Szobámban vagyok.Kinyílik szemem s látom az ablakon,hogy repedések futnak szét rajta.Torz a Kint és én Bent ülöks bent szemétben…

 Eltemetve   Csendben fekve kinyitom a szemem,semmit nem látok, a sötétbe nézek.Hát mégis megtörtént velem:eltemettek élve.   Nincs levegőm, fuldokolni kezdem.Kiálthatnék fel, de minek?...lent a mélyben fekszem,s nem hiányzom senkinek.   Utolsó…

 Állok egyedül az utcán, s félekérzem szétárad bennem a méregLassan-lassan elfolyik belőlem az életAhol mérgezett tőröd belém mélyed.Mesteri mint minden szúrásoda szívemet körbe vásodMíg egy nap ki nem tépedS utolsót dobbanva tovatűnik belőle az élet. 2004

 Kicsi patak erdő mélyénRád tükrözi a nap fényét,Hívogat, hogy mártsd meg benne arcod,de benne a sok éles kavics végig karcol. 2004

 Még egy kés még egy penge oly sokat forgattál meg bennem, hogy lassan fájó seb a szivem, S elfolyik a seben át a hitem, hogy elég jó vagyok neked, s megérdemlem a szerelmed. Jobbat érdemelsz, hozzád kevés vagyok. akárhogy igyekszem; valamit hagyok, amibe belekapaszkodsz, s belém…

 Rohanó emlékek, villanások fények összemosódott körkörös világ belém csapó vörös villám Szerelem, bizalom, kétség és tények!!!   Szökik belőlem a hit értetlenségem lassan csöpögő méreg belülről rág mint almát a féreg Nincs magyarázat, ez mind hova visz???…

 Szeretném sírni látni a földet.Szeretném látni, hogy a népet,mely kizsákmányol téged,lemos könnyed.   Szeretném sírni látni az eget.Szeretném látni, hogy megreped,s a hasadékon át eljön a halál.   Ha én lennék a földNem teremne több zöld.Nem lenne…

 Gyönyörű lángoló jégkristály az éjben, fenn lebeg a csillagpöttyös égben. Szememben visszacsillog fénye: Univerzumom legszebb éke. Megremegnek a kicsiny szikrák, s lassan süllyedni kezd a kristály. Minden pillanat egy óra, míg lezuhan a porba, ahol apró darabokra robban.…

 Eljött a tavasz és elmúlt a tél. Kiengedve az utolsó hideg leheletet, Beszívtuk a melegséggel az életet. Fagyott tagjainkban újra áramlik a vér.   Felnyitva szemünk végignézünk a tájon. Megfogva felmelegedett kezünk, Örült vad táncba kezdünk. Elvakít szépséges…

 Magány   Itt ülök fent Magány szigetének hegyén. Hogy innen lejussak nincsen rá remény. Nézem a közeli, és mégis elérhetetlen tengert, És lassan elszorul a szív bennem. Ám legyen az idő bármilyen mostoha, Van egy társam, aki nem hagy el soha. Itt ülök fent, és itt…

Mit adhatokHa kérded mit adhatok néked,Szívembe nézek, hogy mi maradott,hol a fájdalom oly sokat aratott.Elszomorít a táj sivár képe. Mégis mit adhatok neked?A kiszáradt szívnek a szeretet az esője,mitől szárba szökken a bizalom és remény tője,ahogy Te majd beveted.Félve…

Néma magányban kopogva esnek le a szavak,arcomba sodorják a felcsapó havat,befedik az érzéketlen vált arcot,és ráfest egy halotti jégmaszkot. 2011.03.22.

Fekszem a földön és a csillagokat nézem.Messzi távoli magányukból hozzám szólnakTávoli daluk egy halk szólamAmit fényükkel küldtek értem.Egy történetet mond el nekem,hogy minden lehetséges még,utamat beragyogja majd a fény:igaz reményt kelt bennem.Magával ragad, ahogy…

Félve oly közel hajolok, míg azt nem érzem, hogy leheleted már-már simogatja az arcomat.Lélegzetem visszafojtva a szemed tengerébe nézek,s hagyom, hogy lelkem elvigye tova.Messze, távoli kis szigetre lépve,A Bizalom a föld, és a Szeretet a Ház,ahol semmi sincs birtokba véve,s minden…